"Nyílt és építő jellegű" parlamenti vitát kezdeményezett hétfőn az Országgyűlés elnökénél Orbán Viktor kormányfő "A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter januári terveihez képest történtek módosítások a háttérintézmények megszüntetésének tervében. Ezekről szervezett friss információkat a 444.hu.
Több aktuális téma is napirendre került a mai Kormányinfón, így például beszélt Lázár János a Brüsszellel folytatott vitákról és az uniós forrásokról is.
Hat ügyben összesen 201 milliárd forintos elszámolási vitánk maradt mostanra az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as források kapcsán - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint mivel ez az összes unós forrás 2 százaléka körüli tétel, ezért szavai szerint jó lenne, ha a Soros György pénzéből fenntartott magyarországi szervezetek abbahagynák a támadásokat és kivonulnának csapataik az országból. Egy reggeli tv-műsorban Csepreghy Nándor miniszter-helyettes még tíz vitás ügyről beszélt, és azt jelentette be, hogy ebből négy esetben egészen az Európai Bíróságig elvisszük a vitáinkat.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 44. Kormányinfóján szóba került a vasárnapi boltzár is.
A Figyelő értesülései szerint két energetikai koncepció van a kormányfő asztalán, melyek között hamarosan döntenie kell. A lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság elnöke rábólintott a Paks-II beruházásra, de komoly versenyelőírásai lesznek.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben egy olyan kormányhatározat, amely szerint módosítja a kormány a 2014-2020-as uniós ciklusban közel 1200 milliárd forintos keretösszegű Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot. A szűkszavú határozatból a változás tartalma, illetve annak oka egyáltalán nem derül ki, így egyelőre korábbi kormányzati jelzésekre tudunk támaszkodni. Ezek szerint részben azért módosul a KEHOP, mert egyrészt elveszik a lakosságtól a korábban beígért vissza nem térítendő támogatást, de "cserébe" nemcsak a panelben, hanem a kertes családi házban élőknek is adna visszatérítendő forrást a kormány energiahatékonysági felújításokra. A KEHOP módosítása így könnyen lehet, hogy tágabb keretben értelmezendő és összefügg a CSOK, illetve NOK célrendszerével.
A kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés megszavazta az Államháztartásról szóló törvény módosítását, amelyet még Lázár János terjesztett a parlament elé egy hónappal ezelőtt. A módosítás lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Ezzel a költségvetés módosításának folyamata kevésbé lesz átlátható.
A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.
Elemzésünk főbb üzenetei:
"Töretlen az az erőteljes növekedési trend, ami a SZÉP Kártyát az utóbbi bő egy évben jellemezte" - többek között ezt tartalmazza a mai nemzetgazdasági minisztériumi közlemény, amely számokkal alátámasztva a kártyakonstrukció eddigi nemzetgazdasági fontossága mellett érvel. Ez persze nem véletlen, mert a brüsszeli döntés alapján nem feltétlenül kellene "beszántani" a konstrukciót és vezető kormánypárti politikusok is jelezték, hogy azt részben célszerű is lenne megtartani, elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén.
A 10 ezer főnél kisebb településeken ezentúl pénzügyi intézmények, köztük takarékszövetkezetek is végezhetnének postai szolgáltatást - derül ki abból a törvényjavaslatból, amelyet Lázár János nyújtott be az Országgyűlésnek.
Április elején vitathatja meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami tisztviselők érdekképviseleteivel bürokráciacsökkentő javaslatát - értesült a Figyelő. A lap által megszerzett javaslat több pontjával elégedetlenek a szakszervezetek, így módosításokat szeretnének.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Jávor Benedeknek küldött válaszából derült fény arra, hogy nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat.
Csütörtök délután 43. alkalommal tartott Kormányinfót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető sokat beszélt az aktuális menekültügyi kérdésekről, majd rátért a Nemzeti Otthonteremtési Közösség javaslatra, amit ma szavazott meg a parlament. Azt is bejelentette, hogy újabb bürokráciacsökkentést tervez a kormány, ennek előzményeként áprilisban felmérést indítanak a járási hivatalokban.
Érezhetően megváltozott a kormány és a hiteles uniós pályázati tanácsadó cégek közötti viszony, mert kétévnyi harc után a Miniszterelnökség kész velük az érdemi párbeszédre, ha az transzparens keretek között zajlik - többek között ez derült ki a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János szavaiból. Mivel a projektmenedzsment szakma hetek óta feszült figyelemmel tekintett a tárca rezdüléseire, így mindenképpen örömteli és üdvözlendő az a fordulat, ami most bekövetkezett - ezt már Kovács Zoltán a Rekontir BPM ügyvezetője mondta megkeresésünkre. Szavai szerint az is mindenképpen üdvözlendő, hogy komoly a kormányzati szándék a kóklerek és kijáróemberek kirekesztésére. Meglátása szerint kedvező, hogy a miniszter nyitottságot hangsúlyozott az egyes Operatív Programokon belüli forrásátcsoportosításra is, a pályázói érdeklődés függvényében.
A szakmai közönség mindössze 12%-a hisz abban, hogy a magyar kormány idén képes lesz kifizetni a megcélzott 2048 milliárd forintnyi EU-támogatást - derült ki a múlt csütörtöki konferenciánk első szekciójában végzett szavazás során. Ugyanígy igencsak pesszimista a résztvevői kör arról is (csak 9% hisz benne), hogy a kormány a bejelentett tervnek megfelelően valóban képes lesz 2019 elejéig kifizetni az összes 2014-2020-as uniós pénzt. A kormány által megcélzottnál kevesebb EU-támogatás idei kifizetése bizonyára összefügg azzal is, hogy a résztvevők többsége idénre érezhető lassulást vár a magyar gazdaság növekedési ütemében 2-2,5% közöttre.
Ha nincsenek értelmes, valóban a gazdaságfejlesztést támogató projektek, akkor a kormány kész kivonni forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és átcsoportosítani azokat ténylegesen gazdaságfejlesztést szolgáló területekre - többek között ezt az új bejelentést és figyelmeztetést fogalmazta meg a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis attól tart, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak nyújtandó pénzek végül nem valódi gazdaságfejlesztést szolgálnak, miközben megerősítette, hogy a 7 éves keret 60 százalékát mindenképpen ilyen célokra akarja fordítani a kormány. Az esetleges forrásátcsoportosítás akár indokolt is lehet, hiszen a Portfolio szerdai elemzésében annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a bűvös 60 százaléktól elmaradhat a kormány. Frissített számításaink azt mutatják, hogy ha a TOP-keret mintegy negyedét valóban átcsoportosítaná a kormány, akkor azzal elérhető lenne a 60 százalékos arány az év végéig megnyíló pályázatok legszélesebb körét vizsgálva.
Ha lebontják az egyik budapesti pályaudvart, akkor uniós forrásból fejleszthetik a kelenföldi állomást, hogy átvegye a feladatait. A Déli helyére ugyanakkor kórház nem fog épülni, csak park. Az uniós források kapcsán Lázár János a csütörtöki Kormányinfón kiemelte, hogy nem lesz még egyszer olyan lehetőségünk, mint a jelenlegi ciklusban 2020-ig.
A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.
Fontosabb részletek
A mai magyar uniós pályázati tanácsadói piac három főbb csoportra bontható és a minapi, a Balatont érintő miniszterelnökségi döntés kapcsán érdemes lenne a "kijáróemberek" kártékony csoportjától megkülönböztetni a másik kettőt - reagált a Portfolio megkeresésére egy nagy tapasztalattal rendelkező pályázati szakértő. Ő úgy látja: egyrészt helyes, hogy az első csoport tevékenységét korlátozni akarja a tárca, másrészt hátrányos következményekkel járna a forráskifizetésre, ha a Balatonnak szánt bő 300 milliárd forintnyi támogatásnál a szakmai munkából teljes egészében kizárnák a piaci alapon működő tanácsadói szakmát.
Komoly gondok derültek ki a brit kormányváltás után.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
