Szokás csütörtöki Kormányinfóján egy sor gazdasági témát is érintett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Többek között arról is beszélt, hogy a bankok és az energiaszektor után a kiskereskedelemben törekedhetnek magyar többségi tulajdonra.
Ha több mint 25 millió forintnyi hitelalapú, vagy részben hitelalapú uniós támogatásból valósít meg egy cég beszerzést, akkor már nem kell lefolytatnia közbeszerzést - derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet frakciótagként kedden nyújtott be a parlamentbe Lázár János. A módosító indítvány tehát tovább lazítja a 25 milliós korlát eredetileg szigorú követelményrendszerét, és ezzel párhuzamosan a versenyjogi okok miatt jogerősen elmarasztalt cégek számára is puhulna a tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény.
Jogilag nincs hatása a magyar referendumnak arra, hogy lesz-e menekült-elosztás vagy nem, mert az uniós döntéshozatalban ettől nem nő a magyar szavazatok száma - mutat rá helyzetértékelésében az EUrológus. Azt is jelzi azonban, hogy az Európai Bizottság minapi javaslata "olyan meredek", hogy tőlünk függetlenül sincs sok esély a megvalósulására.
Idén is közzétette a Napi.hu a 100 leggazdagabb magyar című kiadványát, amelyben ismét Csányi Sándor foglalja el az első helyet. Az OTP vezére tavaly óta 35 milliárd forinttal, 200 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tíz leggazdagabb magyar vagyona pedig összesen közel 1120 milliárd forintot tesz ki.
Lázár János csütörtök délután a szokásoknak megfelelően Kormányinfót tartott. Beszélt a 2017-es adótörvényekről, megemlítette, hogy az online számlázás több száz milliárd forintos plusz bevételt hozhat az állami költségvetésbe. Az is kiderült, hogy Orbán Viktor nemrégiben a Mol-nál járt. Kérdésre válaszolva határozottan kijelentette, hogy Matolcsy György végig, 2019-ig a helyén maradhat. Elmondása szerint az Európai Bizottság kész megállapodni a paksi beruházásról megfelelő garanciák mellett. Kiemelte, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében a dohánytermékekről szóló uniós irányelv érvényes és ez szerinte fényes győzelem, a kormány ezek ismeretében újabb lépésekre készül a dohánytermékek esetében.
Két uniós biztosnál is járt kedden Brüsszelben Lázár János, és a belső piacért felelős illetékestől azért kért találkozót, hogy elmagyarázza az orosz Roszatom "megbízását" egy nyílt nemzetközi pályázat kiírása helyett - mutat rá friss körképében az Index EUrológus blogja. A cikk azt feszegeti, hogy a Paks-II ügyében folyó brüsszeli állami támogatási vizsgálat akár évekig is elhúzódhat, de ez akár kapóra is jöhet az oroszoknak az addigra javuló pénzügyi helyzet és a hitelnyújtási kötelezettségük miatt. Magyar szempontból viszont sürgethet az idő, mert a lehívott hitelt akkor is el kell kezdeni törleszteni 2026-ban, ha a beruházás még nem készül el az indulásnál kialakuló csúszások miatt.
Eddig a kormány az adócsökkentés költségvetésének hirdette a 2017-es büdzsét, azonban a jövő évi adócsomag bejelentésekor kiderült: adóemelések is lesznek jövőre. A váratlan jövedéki adóemelések felvetik a kérdést, hogy vajon ennek hatása már szerepel-e a 2017. évi költségvetés adóbevételi számaiban.
Minden tényezőt figyelembe véve Magyarország nettó befizetője volt az előző uniós fejlesztési ciklusnak; az Európai Bizottság szándékosan bürokratikus akadályokat emelt a régiós országok cégeinek forrásszerzése elé; "sok projektnek nem látjuk a célszerűségét, a fenntarthatóságát"; a mostani ciklusban pedig politikai szempontok helyett a forrásvesztés elkerülése érdekében siet a pénzek kifizetésével a kormány - többek között ezeket a meglepő kijelentéseket tette a 2007-2013-as uniós pénzek felhasználásáról szóló parlamenti vitanapon tartott expozéjában Lázár János. A mai eseményre készített előzetes Portfolio-elemzésünk:
A Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program idei pályázati menetrendjében két felhívásnál már eddig is megtalálható volt összesen 62 milliárd forintnyi idei pályázati keret a középméretű élelmiszeripari vállalatok számára, és ezek emelkednek meg úgy, hogy összesen 100 milliárd forintot adjanak ki - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Fontos, hogy mivel a GINOP idei éves pályázati kerete még nem fedi le a program 7 évre járó teljes keretösszegét, így nem valamilyen más céltól vesznek el forrásokat, hanem a jövőre megmaradt, még nem allokált keretből "csippentenek le" most összesen 38 milliárd forintot.
A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.
A szakmai egyeztetéseket követően 100 milliárd forint támogatást kaphat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból az élelmiszeripar; erről döntött szerdai ülésén a kormány - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy pénteki budapesti sajtótájékoztatón. A bejelentésnek már volt előzménye, a kormány részéről Csepreghy Nándor miniszter-helyettes az elmúlt hetekben már előrevetítette, hogy a kormány mindenképpen szeretné segíteni az élelmiszeripari cégeket, beleértve a közepes méretűeket is.
Azt a kiemelt uniós projektet, amelynél nem tartják a közbeszerzés kiírásának, vagy a szállítói előleg lehívásának feszes határidejét, törölni fogják az idei éves pályázati menetrendből, azaz 2016-ban nem kapják meg a tervezett forrást - ezt a brutális retorzióval felérő szabályt tartalmazza az a kormányhatározat, ami a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg. Az új rezsim elindulásáról, a kiemelt uniós projektek felgyorsítási tervéről már tett említést a csütörtöki Kormányinfón Lázár János.
A Miniszterelnökség szakmai egyeztetést kezdeményez a novemberben hatályba lépett közbeszerzési törvényről - írja a Magyar Idők pénteki számában, hangsúlyozva, hogy a tárca szerint "nincsenek kőbe vésve" az új jogszabály rendelkezései.
A 2017-es áfacsökkentések a megélhetési rezsicsökkentést szolgálják Lázár János Kormányinfón elhangzott bejelentése szerint. Emellett a jövő évi költségvetésben lesz pénz jelentős beruházásokra, a nagyobb városok fejlesztésére és az úthálózat fejlesztésére, ennek keretében például Csorna és Sopron összekötése is elindul. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 71 állami nagyprojekt esetében új rezsim jöhet hamarosan. Azt is bejelentette a tárcavezető, hogy 2016 és 2018 között a kormány ipari park programot hajt végre. Arról is beszélt, hogy aki a jegybankot támadja (most az alapítványok ügyeivel), az a forintot veszélyezteti. Szerinte a kormány és a jegybank között betonfal van, ezért a kormány tagjaként még véleményt sem mondhat a jegybanki alapítványokról.
A 2017-es költségvetésben az ideivel nagyjából egyező, 2100-2200 milliárd forint körüli uniós támogatás-kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca - derült ki Varga Mihály Figyelőnek adott mai interjújából. Ez sokkal visszafogottabb kifizetési pálya felé mutat, mint ami Lázár János januári jelzéséből kalkulálható és abba az irányba mutat, hogy az államháztartás túlzott megterhelésének elkerülése érdekében letett extrém pénzkifizetési tervéről a kormány. Sőt, Varga azt is megpendítette a brüsszeli vitákra hivatkozva, hogy akár a korábbi kifizetési rendet is visszaállíthatják.
Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.
Hat pályázaton tervez 14,7 milliárd forintnyi területfejlesztési uniós forrást elkölteni Kaposvár, amelyből az elsőt múlt pénteken már be is adták - jelezte egy ma megtartott sajtótájékoztatón a megyei jogú város polgármestere. A jelek szerint Kaposvár valóban igyekszik minél hamarabb lekötni projektekkel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) neki szánt forrásokat, azt követően, hogy az elmúlt egy hónapban a Miniszterelnökség vezetése, Lázár János, illetve Csepreghy Nándor is a TOP-források minél előbbi lehívását, a projektek előkészítésének felpörgetését szorgalmazta.
Szerdán elutasították a kormányzat első bérajánlatát az érdekvédők és csak abban állapodtak meg, hogy jövő héten szerdán folytatják - értesült a Népszabadság. A lap tudomása szerint a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, által csütörtökön bejelentett 100 milliárdos jövő évi egészségügyi plusz keretből csak 30-40 milliárd mehetne tényleges béremelésre.
A korábban megszellőztetett 100 milliárd helyett akár 150 milliárd forint is lehet az aszfaltügy miatt kirótt pénzügyi büntetés Magyarország számára - írja saját, névtelenséget kérő brüsszeli forrásaira hivatkozva a Népszabadság, igaz az információk egyelőre nem állnak össze egy koherens sztorivá.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos, csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy időszerű a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. A miniszter szerint a panelek felújítása nem a legjobb megoldás, mivel a klímaváltozás következtében a panelházakban a nyári melegtől szenvedők problémáira nincs jó műszaki megoldás. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy a merész ötlet pontosan hány embert is érintene, hány lakást kellene felépíteni, valamint mennyibe kerülne az államnak mindez.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
